Egy nagyon jófej korombeli csajszi töltött 5 napot Grottagliében Október közepén. Íme így érezte magát:
Utam Dél- Olaszországba eléggé kalandosnak indult, de ahogy alakult, az is azt igazolja számomra, hogy nincsenek véletlenek, mindennek pontosan így kellett történnie… Tudtam, hogy megyek Olaszországba, megvolt a repülőjegyem Bariba, de indulás előtt két héttel még nem tudtam, hol lesz a szállásom, stb. Teljesen véletlenül bukkantam rá Marcsira és az általa kínált lehetőségre, pedig egy kedves ismerősömtől már hallottam róla, korábban mégsem jutott eszembe ez a megoldás. Elolvasva az oldalát, rögtön tudtam, hogy nekem hozzá kell mennem.
5 nap/4 éjszakát töltöttem Dél- Olaszországban, Grottagile-ban, ami életem egyik legjobb nyaralása volt. Korábban már sokat jártam Észak- Olaszországban, így a tény, hogy ismét kedvenc országomba látogatok hatalmas örömmel töltött el. Ugyanakkor izgalommal is, mert délen még sohasem jártam, plane nem úgy, hogy egyedül vágtam neki az útnak.
A négy és fél nap a maga intenzitásával, jövés- menésével hihetetlen kikapcsolódást és feltöltődést nyújtott! Ez idő alatt jártam Tarantoban, Alberobelloban, továbbá Ostuni, Polignano a mare és Lecce volt látogatásaim színhelye (illetve sikerült egy óra erejéig Brindisi fő utcájába is bekukkantanom). Mindezt 27 fokban (Október közepén), az olaszok hihetetlen és általam irigyelt jó kedvében és kedvességében fürödve- szó szerint!
Amikor a pályaudvaron az információs pult mögül a bácsi rám kacsintva, mosolyogva, hálásan nyújtott segítséget, majd Polignano-ban eltévedve az ott lakó emberke az autót nyitva hagyva kísért az állomásig, majd Brindisiből este 21h-kor a nyilvános távolsági buszon a kedvenc zenémet hallgatva (a buszon szólt!) mentem hazafele, felmerült bennem a kérdés (nem először!!!), hogy mi ezt itthon miért nem tudjuk így csinálni?? Olaszországhoz mindig is a legjobb érzéseim kötődtek egész életem során, és ez most is csak fokozódott!!!
Ehhez a jó érzéshez az imádott olaszaimon túl nagyban hozzájárult vendéglátóim kedvessége! Ki merem állítani, hogy Marcsival baráti szinten viszonyultunk egymáshoz, ott létem alatt mindenben a kedvemre volt, az általa szervezett programok fantasztikusak voltak, és kellő magabiztosságot adtak az utolsó másfél napomhoz, amikor is egyedül látogattam el Polignano-ba és Lecce-be próbára téve egy eves olasz tudásomat! J Végül, de nem utolsó sorban meg kell, hogy említsem másik vendéglátómat, Belle-t! J A 4 nap elég volt hozzá, hogy úgy megszeressem ezt a bűbájos és jól nevelt kutyát, hogy azóta sem telik el úgy hét, hogy ne jutna eszembe!
Visszagondolva, nem is alakulhatott volna jobban ez az utam… egyedül mentem, ahogy szerettem volna, mégsem voltam egyedül, ami hihetetlen jó érzést keltett bennem!!! Rövid volt ez a négy és fél nap, de MINDEN benne volt!! Utólag semmit nem változtatnék rajta, és már most tudom, hogy jövő nyáron szeretnék visszatérni hosszabb időre!
Visszaolvasva beszámolómat feltűnt, hogy nem egyszer használtam a “jó érzés” kifejezést… nem véletlenül! Ebben minden benne van!
Köszönöm szépen, Marcsi!
Judit
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése